"Sokszor egyetlen élmény, egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni, ezt megszerezni az iskolának kötelessége." (Kodály Zoltán)
Magunkról
Hírek/Események
A Zsolt Nándor Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola vezetésének és tanári karának fontos célkitűzése az iskola és Esztergom város zenei életének szervezése. Ennek elengedhetetlen eszköze egy naprakész és informatív honlap üzemeltetése, ahol az iskola diákja, a szülő vagy bármely városi polgár hasznos koncert tippeket és fontos információkat kaphat mind az oktatás , mind a zenekultúra területén.
A megújult zeneiskolai honlap ennek jegyében indult útjára 2011 év nyarán. Reméljük a folyamatosan fejlődő és bővülő webes felület betölti ezt a szerepet és az almenük böngészésekor mindneki naprakész információhoz jut az iskola híreivel és eseményeivel kapcsolatban.
Iskolánk története
Az esztergomi zeneoktatás hagyománya dokumentálhatóan az 1800-as évek végére nyúlik vissza. Az 1965-ben megalakult Esztergomi Dalárda majd a Dal- és Zenekedvelők Egyesületének hegedű és énektanodája képviselte a zeneoktatást a városban. Az 1900-as évek elején csak Brenner Júlia nevéhez fűződő zongoraiskola adott lehetőséget szervezett zenetanulásra. Egy szélesebb alapokon nyugvó zeneiskola létrejöttére egészen 1928-ig várni kellett. Ekkor a helyi lapban felhívásban szóltak a városban élő szülőkhöz, hogy elképzeléseik szerint írassák be gyermekeiket a létrejött zeneiskolába. Az intézmény első tantestületének élére Buchner Antal főszékesegyházi karnagyot nevezte ki a város. Az iskola megnyitásakor 47 tanuló kezdte meg tanulmányait az akkor még a Német (ma Petőfi Sándor) utcában lévő épületben. 1931-ben már zeneszerzés, ének, zongora, hegedű, cselló, nagybőgő és elméleti melléktanszakokkal működött az iskola.
Az államilag engedélyezett és városilag segélyezett Zeneiskola helyzete az elmaradó támogatások miatt 1936-ra meggyengült. A Zeneiskola újjászervezése Dr. Sztárcsevich László vezetésével valósult meg, így1937-ben az oktatás újra elkezdődött. 1961-ben a helyi művelődési házban folyt már a zenei oktatás, megközelítőleg kétszáz fős tanulói létszám mellett.1962-ben az intézmény története döntő mérföldkőhöz érkezett, amikor az iskolát állami zeneiskolává alakították. 1964-től Szabó Tibor vette át az irányítást, akinek igazgatása alatt már kilenc tanár képezte a tantestületet. Az egyre növekvő tanulószám miatt az akkori városi vezetés úgy döntött, hogy a számtalan költözést megélt zeneiskola megkapja a korábban kizárólag csónakháznak használt épület döntő részét.
1970-ben a zeneiskola igazgatója már Reményi Károly, akinek elgondolása alapján kezdődött az épület felújításához szükséges tervek elkészítése. Komárom-Esztergom megye pénzügyi támogatásának köszönhetően 1982-ben megkezdődik az épület átépítése és bővítése. 1988-ra Urbányi Károly és később Mújdricza Ferenc építészek tervei végső formát adtak az épületnek, de a zeneiskola épületének külső befejezésére 1994-ig várni kellett. 1999-ben a zeneiskola igazgatója Novák László volt, akit 2000-ben már Reményi József követett az igazgatói székben. 2001-től kezdve a zeneiskola igazgatója Udvardyné Pásztor Ágnes.
2004-ben az iskola ünnepélyes keretek között felvette az esztergomi születésű hegedűművész és zeneszerző Zsolt Nándor nevét. A zeneiskola szakmai fejlődésének a 2007. év fontos állomása volt, amikor az intézmény elnyerte a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet. Az iskola tanszakinak száma 2008-ban a népzene tanszak elindulásával tovább gyarapodott. 2009-ben megtörtént a zeneiskola fűtés rendszerének korszerűsítése. Napjainkban az intézmény közel 400 növendékkel büszkélkedhet, akiket 30 főből álló tantestület oktat. A hangversenyek, egyéb nagyszabású rendezvények helyszínéül az intézmény 120 férőhelyes földszinti hangversenyterme és kamaraterme szolgál. Csoportos oktatás 5 tanteremben, egyéni hangszeres oktatás pedig 21 szaktanteremben folyik.
Közzététel
- Alapító okirat
- Működési engedély
- Nyilvántatásba vétel dokumentuma
- Szervezeti és működési szabályzat 2019-
- Buchner Antal Iskolai Könyvtár - Szervezeti és Működési Szabályzat 2019-
- Szabályzat a gyermekek és kiszolgáltatott személyek védelmére
- Házirend 2024-
- Pedagógiai program 2020-
- Belső Önértékelési Program 2020-2025
- Különös közzétételi lista
- Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat
- Kulcs-, és kódhasználati szabályzat
- Panaszkezelési szabályzat
- Iratkezelési szabályzat
- Leltározási és selejtezési szabályzat
- Pénzkezelési szabályzat
- Számviteli politika
- Eszközök és források értékelési szabályzata
- Járványügyi protokoll - 2020
Billentyűs tanszak
A zeneiskola legnépesebb tanszaka, növendéklétszáma átlagosan 100 fő. A tanszak célkitűzési között fontos helyen áll a tehetséggondozás. A jó képességű gyerekeket odaadó módon készítjük fel a zenei pályára, megadva nekik a megfelelő alapokat zenei tehetségük kibontakoztatásához. A billentyűs (zongora, orgona) tanszak növendékei rendszeresen nagy sikerrel képviselik iskolánkat ünnepségeken, megyei és országos versenyeken. A tanszak életének fontos jellemzője a kamarazenélés. Hangversenyeink sorában kedveltek a „Többkezes” koncertek, melyeken négy- és hatkezes, valamint kétzongorás művek hangzanak el. A régi zene iránt érdeklődők számára lehetőség van csembalótanulásra.
A több irányban is képzett zongoratanárok színvonalas munkáját bizonyítják a tanulók elért eredményei és a zenei pályán továbbtanuló növendékek magas száma. A tanszak folyamatosan törekszik új pedagógiai módszerek tanításban való alkalmazására és fontos célként jelöli meg a billentyűs hangszerek minél szélesebb spektrumának megismertetését. Ennek jegyében 2015. év őszétől az orgonaoktatással bővült a bilentyűs tanszak tevékenysége.
|
billentyűs tanszakvezető zongora,korrepetició |
||
|
zongora, zeneóvoda |
zongora
|
zongora, orgona |
|
zongora, korrepetició
|
zongora, igazgató
|
zongora
|
|
zongora |
zongora, korrepetíció
|
zongora,korrepetició
|
|
zongora
|
||
Névadónkról
Zsolt Nándor (1887-1936)
Zsolt Nándor hegedűművész és zeneszerző 1887. máj. 12.-én született Esztergomban. Apja, id. Zsolt Nándor az esztergomi Bazilika hegedűse volt, fia tőle tanulta meg a hegedűjáték alapjait. Egy esztergomi koncert alkalmával hallotta meg őt Hubay Jenő, aki tanítványául fogadta, és magával vitte a budapesti Zeneakadémiára. Itt a hegedű tanulmányokon kívül zeneszerzés órákat is vett Koessler Jánosnál. A diploma megszerzése után külföldön hangversenyezett, 1908-9-ben pedig a londoni Queen's Hall zenekar egyik koncertmesterévé nevezték ki. 1914-ben Bécsben mint karmester lépett fel, majd visszatért Londonba, ahol a háború kitörésekor internálták. 1919-ben tért vissza Budapestre, ahol Hubay felkérésére elfogadta a Zeneakadémia egyik hegedűtanári posztját. 1930-ban megalapította a Budapesti Hangversenyzenekart, melynek karnagya, majd tiszteletbeli vezetője lett, 1934-ben pedig a debreceni MÁV Szimfonikusokat. 1936. jún. 24-én halt meg Budapesten. Sírja az esztergomi Szentgyörgy-mezei temetőben található.
Vonós - akkordikus tanszak
A zeneiskola vonós tanszakán hegedű, brácsa és cselló szakon tanulhatnak a növendékek, melyhez a szükséges méretű hangszereket az intézmény kölcsönzi számukra. Már a kezdetektől kiemelt szerepet kap a közös zenélés (duó, trió, vonósnégyes), mely által kellő előkészítést kaphatnak a növendékek a zenekari munkára. Nagy odaadással szervez a tanszak különböző ünnepekhez (Karácsony, Farsang) kapcsolódó hangversenyeket, illetve rendszeresen fellépnek iskolai, városi rendezvényeken.
gitár
A gitár iskolánk egyik legnépszerűbb tanszaka. A nagyobb növendékeknek rendelkezniük kell saját, klasszikus gitárral, kisebbeknek korlátozott számban kölcsönözni tudjuk a megfelelő méretű hangszereket. A növendékek rendszeres résztvevői a megyei fesztiváloknak és versenyeknek, a kamarazene területén pedig lehetőségük nyílik más hangszerekkel is a közös zenélésre. A tanszak tanárai speciális mozgásterápiás módszert (Kovács-módszer) végzett szakpedagógusok, így a hagyományos oktatási anyagot ötvözik az új módszerekkel.
Az emberiség történetében a legősibb hangszerek a ritmuskeltő eszközök. Hosszú út vezetett a munkadalokat kísérő egyszerű hangszerektől a 20. századig, amikor az űtőhangszerek jelentősége és száma megnőtt. Új hangszerek jelentek meg, mint például a vibrafon és a marimbafon. Néhány régebbi hangszert, mint a xilofont és a harangjátékot pedig tökéletesítettek. A modern zeneszerzők műveikben egyre több ütőhangszert alkalmaztak. A szimfonikus együttesek a 20. században pedig befogadták Latin-Amerika számos ütőhangszerét. Több egzotikus hangszert is használni kezdtek a zenekarokban. A folyamat eredményeként az ütőhangszerek egyenrangú szereplők lettek a vonósok és a fúvósok mellett a klasszikus zenekari gyakorlatban. A hangszerek és a játéktechnika fejlődése következtében az egyes hangszerek (vibrafon, xilofon, marimba) szólóhangszerként is szerepelnek. Az ütőhangszeres előadóművészek számára a zeneirodalom mára széles repertoárt biztosít. Iskolánkban az ütőhangszerek iránt érdeklődő növendékeket széles hangszerpark fogadja, tanulmányaik során jártasságot szerezhetnek a marimba, vibrafon, xilofon, timpani, dobszerelés és egyéb ütőhangszeres játékban. Klasszikus zeneirodalomból kölcsönzött átiratokat, XX. századi ütőhangszeres darabokat tanulnak, jazz, latin, rock és egyéb könnyűzenei stílusokkal ismerkednek. Kamarazenélés során nyernek betekintést a tradicionális ütőhangszeres kultúrák világába.
|
vonós- akkordikus tanszakvezető hegedű, brácsa, vonószenekar vezetője
|
|
|
|
gordonka |
hegedű
|
hegedű /tartósan távol/ |
|
gitár
|
gitár
|
Vargáné Benyus Bernadett hegedű |
