Vezetőség
|
igazgató
|
|
||
|
igazgatóhelyettes
|
igazgatóhelyettes
|
gazdasági vezető
|
|
|
Kis-Szölgyéminé V. Lilla iskolatitkár
|
Dúsné Molnár Csilla titkársági asszisztens
|
|
|
|
Kisgyőri Dávid portás
|
Trexler János portás
|
Ivancsics László karbantartó
|
|
|
Ladányi Ferencné takarító
|
Nagyné Molnár Erzsébet takarító
|
Lévai Vilmos zongorahangoló
|
|
2000 Reményi József
1999 Novák László
1941. július 13.-án Szigetváron született. Édesapja kántortanító, igazgató, édesanyja zenész, zongorista. Általános iskolás korában a pécsi Székesegyház gyermekkórusában énekel. Középiskolás éveit 1955-ben Szolnokon kezdi, majd 1956-59 között a miskolci Zeneművészeti Szakközépiskolában tanul. 1960-65-ben a budapesti Zeneakadémia hallgatója. Középiskolai énektanár és karvezető diplomát szerez.
1965-től az esztergomi Állami Zeneiskola szolfézs tanára, zongorán és fagotton játszik, a Labor Műszeripari Művek Balassa Bálint Vegyeskar másodkarnagya, 1984-től vezetője. Az Akadémia elvégzése után olasz ösztöndíjjal a nyári Velencei Szabadegyetemen tanul (1965, 1966). 1965-től a Budapest XVIII., Plébániatemplom kórusának karnagya. 1968-ban megalapítja a Városi Szimfonikus Zenekart, amelynek vezetője és karnagya.
1970-1999 között az esztergomi Állami Zeneiskola igazgatója, tanára. 1966-tól vezetésével, együtt lépnek fel a pestszentlőrinci Szent Margit Plébániatemplom kórusa és a Balassa Bálint Kórus a Városi Szimfonikus Zenekar kíséretével Budapesten, Esztergomban, fesztiválokon, zenei rendezvényeken. Kezdetben 3-5 koncertet adnak évente a 90-es években 20-22 hangversenyt. 2007-ben Esztergom városa érdekében kifejtett kulturális tevékenységéért Babits-díjat kap. A Kórusok és Zenekarok Országos Szövetségének tagja. 2009-ben, mint az Esztergomi Zeneiskola nyugdíjas tanára Öveges József Megyei Pedagógiai díjban részesül. 2011-ben a tanítástól visszavonul, a vegyeskar és a szimfonikus zenekar karnagyi teendőinek szenteli mindennapjait.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. 1961-1964 a Népművelési Intézet zenei osztályán az ifjúsági énekkarok felelőse, 1964 és 1970 között az Esztergomi Állami Zeneiskola igazgatója. 1962-1984 az esztergomi Balassa Bálint Énekkar karnagya, 1970-1996 a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola budapesti Tagozatának főiskolai tanára. 1970-1989 az énekkar-, 1989-1996 a szimfonikus zenekar vezetője, 1977-1982 a zeneelmélet tanszak tanszékvezetője, 1996-1997 a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai ének-zenetanár és karvezetőképző tanszakának mb. tanszékvezetője. 1981-2003 a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója, 1981-2007 a szimfonikus zenekar karmestere. Németországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban tanított. 1978-1990 a bostoni Kodály Intézet, később a Hartford University vendégtanára. 1990-1996 a Zenetanárok Társaságának alelnöke, a Magyar Zenei Tanács elnökségének tagja. 2002-2003 a Művészeti Szakközépiskolák Szövetségének elnöke.
1937 - 1964 Dr. Sztárcsevich László
Zeneművészeti Főiskolán végzett okleveles énekművész és államilag képzett okleveles zenetanár. A berlini „Städtische Oper” volt tagja, jogtudományi doktor. Jogi végzettsége mellé 1922-ben szerezte meg operaénekesi képesítését, majd 1937-ben a Zeneművészeti Főiskola zenetanári oklevelét. A Zeneművészeti Főiskola elvégzése után tizenegy évig folytatott tanulmányokat és működött, mint opera-, hangverseny-, és rádióénekes Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Svájcban. 1937-től az Esztergomi Zeneiskola igazgatója, ahol énektanszakon és egyéb melléktanszakokon tanított. A zeneiskola igazgatásától - az 1964-es tanév végén - 27 esztendő után vált meg.
Bánáti sváb származású karnagy, zeneszerző. A szegedi tanítóképzőben, majd a budapesti Zeneakadémián végezte tanulmányait. Temesváron és Szegeden teljesített egyházzenei szolgálatot, majd 1911-től az esztergomi székesegyház karnagya lett. Az egri Katolikus Kántor egyházzenei folyóirat felelős szerkesztője (1913-1919). Miséket, oratóriumokat komponált. Zenekari műveket, dalokat, magyar nótákat, s Pilóta címmel operát írt. Művei gyakran szerepeltek a Magyar Rádió műsorában. 1916-ban az Esztergomi Zeneegylet, majd 1928-ban az Esztergomi Zeneiskola megalapítója. A két világháború között, 1920-1923-ig a Dorogi Bányász Zenekar karmestere.