Nyomtatás

Névadónkról

Zsolt Nándor (1887-1936)

Zsolt Nándor hegedűművész és zeneszerző 1887. máj. 12.-én született Esztergomban. Apja, id. Zsolt Nándor az esztergomi Bazilika hegedűse volt, fia tőle tanulta meg a hegedűjáték alapjait. Egy esztergomi koncert alkalmával hallotta meg őt Hubay Jenő, aki tanítványául fogadta, és magával vitte a budapesti Zeneakadémiára. Itt a hegedű tanulmányokon kívül zeneszerzés órákat is vett Koessler Jánosnál. A diploma megszerzése után külföldön hangversenyezett, 1908-9-ben pedig a londoni Queen's Hall zenekar egyik koncertmesterévé nevezték ki. 1914-ben Bécsben mint karmester lépett fel, majd visszatért Londonba, ahol a háború kitörésekor internálták. 1919-ben tért vissza Budapestre, ahol Hubay felkérésére elfogadta a Zeneakadémia egyik hegedűtanári posztját. 1930-ban megalapította a Budapesti Hangversenyzenekart, melynek karnagya, majd tiszteletbeli vezetője lett, 1934-ben pedig a debreceni MÁV Szimfonikusokat. 1936. jún. 24-én halt meg Budapesten. Sírja az esztergomi Szentgyörgy-mezei temetőben található.

 

Művei nagyrészt hangulatos, virtuóz darabok. - zenekari művek (szimfónia, hegedűverseny); kamarazene (zongorakvintett, stb.); zongoraművek (Toccata), hegedűművek (Satyr and Dryade, Libellule stb.). - Irod. Isoz Kálmán: Zs. N. emlékezete (A Zene, 1937. 15 - 16. sz.).

Esztergom Város Zeneiskolája nagyszabású névadó ünnepség keretében 2005. május 3-án vette fel Zsolt Nándor nevét. A névadó ünnepségnek az iskola épületében leleplezett emléktábla állít emléket.

Zsolt Nándorról iskolánk tanára Nagy Éva Rita „Egy elfelejtett muzsikus” című, a Limes tudományos szemle 2005/3-as számába írt tanulmánya ad bővebb tájékoztatást, amiből a Hídlap 2010-ben megjelent cikke közöl szemelvényeket.

Zsolt Nándor regényes élete - Hídlap cikk

 

Untitled Document